Blog témák

Korfu, a zöld sziget

Részletek
Kategória: Utazás
Közzétéve: 2012. máj. 25. péntek, 13:22

Korfu (Kerkira) a béke, a pihenés és a szórakozás közkedvelt színtere, melyben a klasszikus értékek jól megférnek a természeti kincsekkel és a modern infrastruktúrával. A helyiek barátságos viselkedésükkel hamar belopják magukat az ide látogatók szívébe.

Korfu a Ion tenger északi részén, az Adria bejáratánál fekvő sarló formájú sziget. Leghosszabb része 60 km, legszélesebb szakasza 30 km. Hagyományos tengerészeti és kereskedelmi központ.

A hozzáértők szerint ez a Homérosz Odüsszeiájában megemlített phaiákok szép és gazdag szigete. Itt uralkodott Alkinoosz király, aki az eposzban annak a Nauszikaá nevű lánynak volt az édesapja, aki a tengerparton rátalált a hajótörött Odüsszeuszra.

Korfu az ókori görög kultúra egyik szülőhelye. Az évszázadok során angolok, franciák, velenceiek versengtek érte. 1863 november 15-én írták alá azt az egyezményt, amelyben Anglia lemondott a szigetek védnökségéről. 1864. május 21-én a korfui vár fokára végleg felvonták a görög zászlót. A sziget mediterrán éghajlatú. Hosszú, forró nyár, enyhe, csapadékos tél jellemzi. A nyári hőséget a tenger felől fújó langyos szelek enyhítik.

Korfu északi részén, a Pantokratori – hegy sziklás lankáin csodálatos fenyves- és lombos erdők zöldellnek, az alacsonyabban fekvő területeken virágos rétek, olaj-, citrus- és szőlőültetvények találhatóak. Az Argiradestől északra fekvő Korisszioni - tó és környéke természeti kincsekben gazdag természetvédelmi terület, ahol a lesen üldögélve különleges, ritka állatpéldányokat vehetünk szemügyre.

A mai, 30 000 lelket számláló Korfu a Földközi –tenger egyik legszebb és legnagyobb nyaralóhelye. Egyéni arculatát tágas, fehér-kavicsos- és aranyhomokos természetes strandjai, pompás épületei, szűk utcái, zajos kikötői, fás ligetei adják. Tucatnyi szálloda, taverna, bár, idegenforgalmi szolgáltató elégíti ki a pihenni vágyók minden igényét. A kulturális programok kedvelőinek számos komolyzenei koncertet, színházi előadást, táncestet szerveznek. Kiváló lehetőségek várják a vízi sportok kedvelőit is. A golfozók világszínvonalú pályán játszhatnak. Teniszklubok, lovas egyesületek kínálják magukat az aktív pihenés kedvelőinek. A Szpinada téri krikett pályát még az angol hódítók építették a 18. században. Ha Korfun jár, feltétlenül látogassa meg a fantasztikus vízi parkot, mely sokféle csúszdájával garantáltan jó szórakozást nyújt minden korosztálynak. Korfun mindenki megtalálhatja az ízlésének és pénztárcájának megfelelő számítását.

Korfu város
Pezsgő életű város, melynek templomai, palotái a velencei a görög és a bizánci építészet alkotásai. A városba érve rögtön feltűnik a Régi erőd (Paleo Frouri). Hosszú órákat tölthet az ember az Óváros szűk, macskaköves sikátorai között bolyongva, miközben a magas házak szoros ölelését egy-egy parányi, pálmafával övezett terecske, egy egyszerű kis templom látványát élvezi.

A Szpinada teret, Európa legszebb terét övező épületek a sokféle nemzeti eredetük ellenére harmonikus együttesbe olvadnak össsze. A tér északi oldalát az 1819-ből származó Szent Mihály és György palota foglalja el, mely jelenleg az Ázsiai Művészetek Múzeumának ad otthont. A lenyűgöző méretű földszinti főterem két sor jón oszlopán az Odüsszeia ismert jelenetit fedezhetjük fel. A híres Liston árkádos épületében kávéházak és éttermek egész sora kap otthont. A városképet a Régi erőd uralja, mely többszöri újjáépítés után mai formáját 1715-ben kapta. A Szent György kápolna klasszicista épületét az angolok emelték. A kastélyból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a szüntelenül fodrozódó tengerre.

Az egyik legkellemesebb séta Korfu városában a parton vezet végig. Itt emelkedik a Bizánci Múzeumnak otthont adó Panagia Antivuniotissza templom. A feltűnő, pompás Megyeháza, a XIX. században uralkodó monumentális építészet egyik jellegzetes példája, a Ion Egyetem egyik karának ad otthont. Kissé lejjebb, az út mellett található a Szent Miklós kapu, egy régebbi erődítmény maradványa, majd elérjük a püspöki palotát. A Régi kikötő a tengeri közlekedés kiindulópontja. Északi részén egy 1577-ben átadott székesegyház áll, Szent Teodóra poraival. Az Olaszországba, Igumenciába és Paxiba induló komp a kissé északabbra fekvő Új Kikötőből indul. A Az Új Erőd (Fortezza Nova) 1570-ben épült. Ugyan a világháborúk ideje alatt nagy része megsemmisült, főbejárata, Szent Márk oroszlánjaival megmaradt. A Szent Szpiridon templomot Korfu védőszentjének ajánlották fel és itt tartják a szent ereklyéit is. A hagyomány szerint Szpiridon 1553-ban Korfut megmentette a pestisjárványtól. A jellegzetes Ion templom mennyezetét 17 részre osztották, a szent életéből vett epizódokkat megjelenítő kazettáit gazdagon aranyozták.

A várfalakon kívül elterülő új városrész a Szarokko térnél kezdődik. Innen indulnak a távolsági buszok a közeli helységekbe. A Szakkoró térről balra kanyarodva a fasorokkal és gazdag villákkal övezett Garicába vezető parti műúthoz érkezünk, onnan pedig a Korfui Régészeti Múzeumhoz, amelynek meglátogatása során a sziget ókori művészetével ismerkedhetünk meg.

A Korfu városától mintegy 9 km-re, Gaszturi mellett álló Achilleoni - palotát Erzsébet magyar királyné számára építették a 19. században.

A mítosz szerint Perama (7 km) községben voltak Alkinoosz király varázslatos kertjei, amelyeket Homérosz is megemlít az Odüsszeiában.

Kassziopi az ókorban virágzó város volt, ahol Cicero a Kr. e. 48-ban hat napot töltött el. A Zeusz szentély valószínűleg ott lehetett, ahol ma a Panagia Kassziopitissza áll. Az 1600-as évekből származó templom falát freskók ékesítik. Ez volt a sziget legjelentősebb vallási központja, melynek az előtte elhaladó hajók ágyúlövéssel tisztelegtek. A patkó alakú kikötőből tiszta időben átláthatunk a pár kilométerre lévő Albániába. A híres Andinioti - lagúna környékén számos vízimadár fészkel, és a költöző madarak is megpihennek itt az év adott időszakában. Az azúrkék víz mentén színpompás vadvirágok illatoznak.

A sziget észak-nyugati részén Sidari (39 km) a vízisportok kedvelőinek paradicsoma. Legszebb pontján a tengerbe nyúló természetes átjáró a Canal d’Amour, a “Szerelmesek csatornája” fekszik a homokdűnék között. Az itt található, víz által megformázott két szikla a legenda szerint egy szerelmespár volt, amely kővé vált a tengerben. A szerelmesek szívesen keresik fel a csatornát, hogy az addig még beteljesületlen kívánságait belesuttogják Poszeidon, a tenger istenének fülébe.

Avliotesz mellett az Agiosz Sztefanosz világítótorny az örökkévalóság látszatát kelti. Karuszadeszben, Korfu egyik legjelentősebb családjának, a Theotokisznak ódon palotáját csodálhatjuk meg.

Roda (37 km), a hangulatos halászfalu Régészeti Múzeuma római kincsek értékes gyűjteményét rejti.

Paleokasztritsa (25 km) gyönyörű vidéke két félszigetből és öt kis öbölből áll, melyekben könnyűbúvárok és szigonypuskás halászok százai kutatják a változatos tengeri élővilágot. A település 13. századból származó kolostora figyelemre méltó árkádos udvarral rendelkezik, múzeumában késő bizánci ikonokat állítottak ki. A kolostorral szemben egy szikla áll ki a tengerből, melyet a “kővé vált hajónak” neveznek: a legenda szerint ez volt Odüsszeusz hajója, amelyet a haragvó Poszeidon kővé változtatott.

Lakonesz (25 km) ”Bella Vista” nevű kilátójából a környék szépségében gyönyörködhetünk.

Angelokasztro vára egy 160 m magas szikla tetején állva őrködik a tenger felett, pompás külsejével tovább fokozva a vidék fenséges hangulatát. Nevét építtetőjéről Mikhaél Angeloszról, az uralkodóról kapta. Ez volt az Épeiroszi a Bizánci Birodalom szellemében működő despotátus nyugati fellegvára. A csúcsán az Arkangyalok templomát, míg északi részén Szt Kiriaki kápolnáját vehetjük szemügyre. Mielőtt a kastélyt elhagynánk, tekintsük meg a lépcsősoron megközelíthető remetelakot és zarándokhelyet.

Kerkira nyugati partvidékén Gardikihoz közel található a sziget egyetlen tava, ahol néhány órát érdemes eltölteni a korfui madárvilág megfigyelésével.

Korfu legnépszerűbb természetes strandja Arjiradesz alatt terül el. Noha a parton mindig nagy a forgalom, észak felé találunk magányos és csendes részeket. A vulkanikus sziklákkal és kiterjedt szőlőültetvényekkel tarkított tájon barangolni igazi élvezet. Arjiradesz szűk utcái, boltíves épületei a velencei kort idézik.

Lefkimi a sziget második legnagyobb városa egy nagy az azonos nevű öblöt veszi körül. Sok temploma közül a Szent Teodor a legjelentősebb.

Kavosz (46 km) a sziget déli csücskében fekszik. Az itt található Mária –kolostort 1700-ban alapították. Benitsessel (12 km) együtt a sziget talán legforgalmasabb üdülőhelye mely diszkókkal, bárokkal, éttermekkel várja a mozgalmas éjszakai élet kedvelőit. A tizen és huszonévesek a világ minden tájáról érkeznek ide, hogy itt kieresszék a gőzt a fáradságos iskolaév után. Egy - egy eseménydús éjszaka után a hosszú, aranyhomokos parton pihenhetünk. A községből indul ki az Aszprokavosz - fokra vezető út. Az itt található, impozáns Mária-kolostort Kapodisztriasz Varlaam fiai alapították. Kavoszból nyaranta egynapos hajótúrákat szerveznek Paxi festői szigetére. Benicesz (12, 5 km) legnagyobb attrakciója a vízvezeték és a mozaikpadlós római fürdő.

Moraitika (20 km) és Meszongi falvacskák a Meszongisz -folyó torkolatának két oldalán fekszenek. Az itt talált leletek arról tanúskodnak, hogy a területet már az őskorban benépesítette az ember. Moraitikában (18 km) egy forrás és egy fürdő maradványaira bukkantak. Meszongiban egy Kr. e. III. században létesített templom romjai láthatók. A Meszongitól néhány kilométerre lévő Hlomosz falucska régi kőházai egy dél felé néző dombtetőn állnak.

Korfu legdélebbi csücske az Aszprokavosz - félsziget, ahol a kis, középkori erődítménynek is beillő Panagia Arkudilla kolostor áll.

A korfuiak kedvelik és művelik a muzsikát és a táncot. A sziget több mint 15 helyi filharmonikus zenekarral rendelkezik, melyek nyáron szabadtéri előadásokat tartanak. Évente négyszer Szent Szpiridon tiszteletére körmenetet rendeznek, melyen a korfui zenekarok is közreműködnek. A hangulat fokozása érdekében az emberek az ablakból cserépkancsókat hajítanak az utcára. Korfu déli részén található a Garista - öbölben minden év augusztusában megrendezik a Varkalota nevezetű fesztivált, mely csónakok, csoportos esküvők és egyéb szórakoztató események színes parádéja. Farsang idején Korfu városban középkori lovagi tornát rendeznek.

Híres a korfui asztal- és konyhaművészet. A korfuiak étrendjében központi szerepet töltenek be a gyümölcsök. Szívesen fogyasztanak rostonsült húsokat, tengeri halféléket, friss salátákkal. A mussaka bechamel - szósszal leöntött hagymás bárányhús, melyhez jól illik a magas cukortartalmú, aromás mazsolabor. Az ouzo speciális ánizs - ízesítésű likőr. Az étkezés után a görögök gyakran üldögélnek a szellő - járta kávéteraszokon, hogy konyakkal megbolondított kávékülönlegességet, frappét fogyasszanak. A víz tiszta és iható, de a legendák szerint, ha valaki iszik a Korfu vízéből, soha nem kíván többé hazatérni.

Korfu este mozgásba lendül. Az éjszakai élet a különböző szórakozó helyeken, diszkókban, bárokban lüktetni kezd. A csendesebb kikapcsolódásra vágyók betérhetnek egy tavernába pár órás gasztronómiai élményszerzésre, vagy egy görög estre.