Sportklubok

Nyomtatóbarát verzióPDF version

Kung-fu

A Kick- Box sport kiválóan alkalmas önvédelmi technikák elsajátítására.

A Kick-Box ütések-rúgások összehangolt elemeiből áll. Fejleszti a test harmónikus mozgását, illetve alkalmas:
-Zsírégetésre
-Alakformálásra
-Önvédelemre
-Test, lélek formálására

A Kick- Box fúknak, lányoknak egyaránt alkalmas különböző válfajai vannak:
-Aero- Kick- Box
-Full- Contact
-Low- Kick
-Thai - Kick

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Edző: Mezőfi András 0670/312-9630

Capoeira Brasil:
Helyszín: Szabadidő Ház (Petőfi-sziget 11.)

Hétfő: 17.00-19.00 (balett terem)
Csütörtök 17.00-19.00 (nagyterem)
Csoportvezető: Tolnai Olivér 0670/650-1380

De mi is az a CAPOEIRA?

„Gladiátorok tánca – É danca de gladiadores

Barátok párbaja – É duelo de camarad

Játék, tánc és versengés – Capoeira é luta de bailarinos

Erő és ritmus, költészet és ügyesség tökéletes szimbiózisa. Egyedülálló abban, hogy a mozgást a zene és az ének irányítja. Az erő fejet hajt a ritmus előtt, a durvaság a dallam előtt. Az ellentétek tökéletessége. A capoeirában a játékosok nem ellenfelek, hanem barátok. Nem harcolnak, csak tettetik. Arra törekszenek, hogy zseniális módon a harcot művészinek mutassák, ahol a versengés szellemét legyőzi a szépség. A capoeirista művész, atléta, játékos és költő.

Brazíliát legtöbbünk csak a focival és a Copacabana strandjával azonosítja, de létezik egy harci tánc, a capoeira, amely ugyanúgy a nyomornegyedekből indult világhódító útjára, mint a Pelé nevével fémjelzett labdarúgás.

Harcművészet, zenével és tánccal megbolondítva, ami teljesen egyedivé teszi ezt a küzdősportot. A könnyedség, a lazaság, a fürgeség mögött azonban kemény munka, szigorú szabályok, önfegyelem, életformaszerűen trenírozott erőnlét és rend van. A capoeira gyökerei a XVI–XVII. századig nyúlnak vissza. Ebben az időben kezdték el Afrikából Brazíliába hurcolni a feketéket, hogy ott rabszolgának adják el őket a cukornádültetvényeken, mivel a bennszülött indián népcsoportok nem jelentettek elegendő és megfelelő munkaerőt a hódító európaiaknak. A különböző törzsekből odaszállított rabszolgák és a helyi indián népek mozgás- és zenekultúrájának keveredéséből alakult ki sok mai brazil tánc, innen ered a capoeira és a szamba is.

Ezt a harcművészetet a rabszolgák tökéletesítették azért, hogy megvédjék, és végső soron megszabadítsák magukat elnyomóiktól. Sok mozdulatot az állatoktól lestek el és használtak fel, ami kiszámíthatatlannak, és így igen hatékonynak bizonyult támadóik ellen. Mivel nyilvánvalóan nem gyakorolhatták szabadon ezt az új harci eszközt, igyekeztek álcázni edzéseiket, így zenével kísérték azt, és táncos mozgással leplezték az egyébként akár halálos támadásokat.

A múlt században többször is be akarták tiltani ezt a harcművészet, de a capoiera életképességét és népszerűségét jelzi, hogy ez igazából sohasem sikerült, sőt egyre népszerűbb lett, s már nemcsak Brazíliában, hanem az egész világon.

Capoeirának két fajtája alakult ki: az angola, amely a hagyományos, „földhözragadtabb” (az állatok földközeli mozgását utánzó), lassúbb, de veszélyesebb, harciasabb elemeket alkalmazza, és a regional, amely akrobatikus elemekkel átszőtt, pörgősebb, modernebb változat. Ez utóbbi stílus megalkotása az egyik legnagyobb „capoerista”, Bimba mester (eredeti nevén Manoel dos Reis Machado) nevéhez fűződik, aki a brazíliai rabszolgaság eltörlése után is csak titokban űzhető harcművészetet kiemelte az illegalitásból, és elnöki engedéllyel 1932-ben megnyitotta az első capoieraiskolát. A mester által kidolgozott stílus a capoeira küzdősport jellege mellett annak művészi oldalát is hangsúlyozta. E változat titka egy egyszerű tánctechnika alkalmazásában rejlik: a laza csípőben (cintura desprezada). Ennek a technikának köszönhetően vakmerő és akrobatikus dobássorozatokat produkálnak a harcban résztvevő párok a rodában, az éneklő, tapsoló, zenélő résztvevők által kialakított körben. A capoeira mára nem csak egy egyszerű sport. Művészi tökélyre fejlesztett önvédelmi rendszer, melyben rendkívül fontos szerep jut a zenének csakúgy mint a filozófiának. A játék (jogo) lényege egy mondhatni rituális harc, melynek során a küzdő felek folyamatosan támadnak és védekeznek, miközben figyelik az ellenfél minden mozdulatát, s próbálnak csellel túljárni a másik eszén. Maga a küzdelem kör alakú területen (roda) folyik oly módon, hogy a játékosok körbeállják a területet, s közülük kerülnek ki a párok. A játékban a folyamatos támadás-védekezés egyfajta közös együttgondolkodást igényel. Nagyon fontos eleme a játéknak a zene, ettől is lesz oly sajátságos hangulatú e sport, hiszen túl azon, hogy különleges atmoszférát kölcsönöz a játéknak, egyúttal ösztönzi is a játékosokat, egyfajta ihletet kölcsönözve nekik. A folyamatos zenét a bateriában helyet foglaló zenészek biztosítják, hangszerük a berimbau egyhúros hangszer, a dobok és egyéb ütős hangszerek, valamint természetesen az ének. A capoeira a többi küzdősporttal ellentétben nem az ellenfél megsemmisítésére koncentrál, sőt, Európában az ütést vagy rúgást a legtöbbször be sem viszik a küzdő felek. A capoeira megkívánja a test és a lélek teljes összhangját. A capoeira egyfajta életvitel, új gondolkozásmódot, teljes szellemi felfrissülést, pozitív gondolkodást, reálisabb látásmódot kínál. Sokan nem tudják, de Brazíliában például Down-kóros gyermekek mozgáskoordinációjának javítására is alkalmazzák.

Bár még nem sokat tudok a capoeiráról, abban biztos vagyok, hogy szociológiai szempontból ugyanolyan hatékony eszköz lehet a megelőzésben, mint az amerikaiaknál a kosárlabda."- mondta. "Ebben meg tudnak kapaszkodni a brazil utcagyerekek, javítja önértékelésüket, sikerélményt ad. 'Nem baj, ha béna vagy, csináld! Higgyél magadban!' - mondja mindig az edzőnk. És azt hiszem az ilyen életfilozófiára nagy szükség van ebben a kishitű, depressziós országban." (Rácz Zsuzsa, a Teréz anyu írója)

A capoeirában megszerezhető fokozatok:
• Fehér-sárga: Az első öv, amellyel a capoeirista elkezdi az edzést.
• Fehér-narancs: Az alapmozdulatok használatának fejlődése.
• Narancs: A gyakorló már érti a zenét, tud akrobatikus gyakorlatokat és hatásos rúgásokat.
• Kék-piros: Már majdnem „érett” a gyakorló. Agilis, erős és uralni tudja a kört (roda). Ismeri az Angola és Regional ritmusait és játszik az összes hangszeren.
• Kék: Az első instruktori fokozat, már önállóan taníthat.
• Zöld: Instruktor, csoportot felügyelhet. Tudása teljes a körben.
• Lila: Professzor, aki bölcsen és részrehajlás nélkül irányítja a játékot. A capoeira minden részét képes tanítani.
• Barna: Contra Mestre, azaz mesterjelölt. Technikai tudásának és viselkedésének példaként kell állnia minden
• tanítvány előtt.
• Fekete: Mester. A fekete öv több mint egy megszerezhető fokozat. Aki capoeiramester akar lenni, annak először legendává kell válnia!